Cegléd a negyedik legnépesebb város Pest megyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye. Az „Alföld kapuja”.

Fekvése

Budapesttől 74 kilométerre délkeletre található. Földrajzi helyzete Kecskemétéhez és Nagykőröséhez hasonló. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti kistáj: a Gerje–Perje-sík és a Pilis–Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. A feketerészen alakult ki a gabonatermelés, a homokrészen az állattartás, később a szőlő-és gyümölcskultúra. Területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek, valamint a Gerje–patak az ártereivel.

Nevének eredete

A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más vélemények szerint a „szeglet” szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.

Népessége

A következő ábra bemutatja, miként változott Cegléd lakosainak száma 1784-től:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 17%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,5% (33,7% nem nyilatkozott).

Forrás: Wikipedia